Már nem is számolom, hogy hány olyan "hiteles" hangfelvétel került nyilvánosságra, amelyen a Magyar Péter szájából elhangzott mondatok hallhatók. Elvileg. Mármint elvileg tőle, de miután szerintem nem voltunk ott és a technikai fejlődés lehetőségeit is figyelembe kéne venni, így a legkevesebb az, hogy szkeptikus vagyok, hogy ezek a mondatok ott és akkor hangzottak el. Sőt! A szkepticizmusom egyre jobban nő

A leginkább érdekes körülménynek azt tartom, hogy lassan számolatlanul kerülnek napvilágra hangfelvételek. Olyanok, amelyeknek a keletkezési körülményei minimum zavarosak. Arról már nem is nagyon szeretnék beszélni, hogy mennyire lehet jogszerűen az így rögzített felvétel, de oda se neki, eddig sem az volt a jellemző, hogy mindenkire egyformán vonatkoztak volna a jogszabályok.

A másik észrevételem, hogy kizártnak tartom, hogy egy politikai pályán, egyébként felszálló ágban lévő politikus ne figyeljen oda kínosan arra, hogy ha beszél, akkor ott csak olyan tartalom hangozzék el, amit később nem tudnak majd ellene felhasználni. Volt szerencsém jobbról is és balról is politikusokat személyesen ismerni. Közös ismertetőjegyük az volt, hogy némi paranoiás jegyeket mutattak. Pont ebből az aspektusból. Tehát, hogy figyeltek kinek mikor mit mondanak, mert ugyebár esetleg "az ellenség is hallja".

Az az egyre erősödő megérzésem, hogy most a kormányzati propaganda más eszköz híján nem tudott mást kitalálni, csak hogy teljes gőzzel bebizonyítsa, hogy mekkora egy bunkó gyökér a Tisza párt elnöke. De az már a fantasztikum világát idézi, hogy a nyilvánosságra hozott hangfelvételek alapján csak olyan kijelentései voltak Magyar Péternek, amellyel másokat lefikáz. Azt nem állítom, hogy soha nem használhatott hasonló kifejezéseket, de azt már nehezen hiszem el, hogy csak ilyen megnyilvánulásai voltak. 

Az is sántít számomra, hogy most egy olyan képet próbálnak elhitetni velünk, hogy van Magyar Péter és pártja, akik a lenéző, mindenki pocskondiázó, sértegető vonal képviselői és van a kormányzati propaganda, amelynek a képviselői feje felett ott ragyog dicsfény, a glória. Szent emberek egyetlen negatív gondolat nélkül a magyar társadalomhoz tartozó emberekről. Na most van az a pillanat, amikor még magamat sem bírom ki röhögés nélkül. Miért is lennének ők mások, mint más politikusok.Ha Magyar Péterről ezt sugallják, akkor ők is ilyen gondolatokat hordozhatnak magukban. Hogy miért nem szivárogtak ezek eddig ki a nyilvánosság elé? Talán azért, mert ellenzéki oldalról még senki nem süllyedt le olyan mélyre a politikai mocsárban, hogy az MI segítségével próbálja meg kicsinálni a riválist.

Egyébként bizonyára a kormány propagandistái még nem tanulmányozták át az 1973-ban Stockholmban történt bűnesetről készült elemzéseket. De hogy meg is kíméljek bárkit attól, hogy kutakodnia kelljen ebben az ügyben, ez az esemény hívta életre a "stockholm szindróma" néven ismert pszichológiai jelenséget, amelynek az a lényege, hogy egy idő után azok, akik elszenvedői egy helyzetnek - pl. akikről negatív véleményt sulykolnak - egy idő után szimpatikussá válnak és nem elutasítják őket, hanem támogatják őket az emberek. Bár kicsit jelen esetben is sántít a hasonlatom, de az az érzésem ezekről az állítólagos hiteles hangfelvételekről, hogy előbb-utóbb kontraproduktív módon épp Magyar Péter támogatottságát fogják növelni. 

És még egy gondolatsor, mielőtt bejegyzésemet zárom. Demokrácia. Ez egy fogalom. Csak számomra az a kérdéses, hogy mennyire lehet demokratikusnak tekinteni egy olyan eljárást, amely nem a politikai sokszínűség biztosítására törekszik, hanem arra, hogy lehetőség szerint a 2026-os választásokig "kiirtsa" még az írmagját is annak a politikai formációnak, amely úgy tűnik, hogy eredményesen ellensúlyozhatná a jelenlegi mindenható kormányzati hatalmat.